Cikkek

Az orsós magnószalagok mentéséről bővebben

Évek óta működő szolgáltatásunk, mely a régi szalagos magnóval felvett anyagok mentését jelenti.
Minőségi magnónk a Mono és a Stereo felvételeket is lejátssza, így bármilyen felvételtípust tudunk menteni.
Magnónk négy különböző lejátszás sebességet támogat, ez lehet: 2,4; 4,7; 9,5; és 19.
Az ilyen régi felvételeknél gyakran megesik, hogy a régen nem használt, rideggé vált szalag elszakad, vagy a régi ragasztás elválik.
Ez ragasztással könnyen tudjuk javítani, hogy a felvételből minél több megmaradhasson.


A digitalizálást -úgy, ahogy a bakelit lemezek és a magnó kazetták esetében is- kérheted normál CD lemezre Audio CD formátumban, .Wav kiterjesztésű tömörítetlen fájlokként, vagy akár 320 kbites minőségi MP3-ként is.
A felvett anyagot minden esetben számokra bontjuk, zeneszámok esetén számokra, hangfelvétel esetén pedig kb. 5-10 perces, kezelhető egységekre.
A kiírt CD-vagy DVD lemezre rányomtatjuk a szalag címét, vagy külön kérés esetén a számlistát,  hogy ugyanúgy lehessen használni, mint az eredetit.
Általában 2-4 hét a mentés átfutási ideje, de ez mindig függ az aktuálisan feldolgozás alatt álló anyagok mennyiségétől.
Javasolt az orsós szalagok felméretése is, mert egy tekercsen akár 8 óra műsor is lehet felvteli módtól függően. Ekkor munkatársunk sok ponton belehallgat a szalagba, és telefonál, milyen sebességű, milyen típusú felvételeket talált rajta, könnyű lesz eldönteni mely felvételrészeket kéred.

Gyorstalpaló FAT32 NTFS-re formázásáról

  1. Saját meghajtón vinném el a digitalizált video anyagot, mire kell odafigyelnem?
     

    Akkor ha egy kazettáról 100 percnél nagyobb anyag kell:
 

    Mielőtt elhozza hozzánk pendrive-ját vagy hordozható merevlemezét(HDD), fontos, hogy ellenőrizze annak fájlrendszerét. 100 perc videóanyag mérete meghaladja a 4GB-ot. Ha a pendrive fájlrendszere FAT32 akkor nem lehet 4GB-nál nagyobb méretű anyagot egyben rámásolni. Ezért nekünk fel kell darabolni kisebb részekre az adott videofájlt vagy átkonvertálni a pendrive fájlrendszerét, ami időigényes feladat. Így a felmásolási folyamatot nagyon lelassítja.


  1. Mi a manó az a fáljrendszer?
     

    A fájlrendszer azt adja meg hogy hogyan, milyen rendszer szerint tárolódnak az adatok a számítógépen vagy a pendrive-on.
Az állomány- rendszerek  a lemezt alapegységekre(clusterekre) osztják fel. Ez a legkisebb kezelhető lemezegység. A fájlrendszer adja meg, hogy hogyan teszik ezt.

 

  1. Hogyan tudom megnézni milyen a pendrive-om fájlrendszere?

  • csatlakoztassa a pendrive-ot a számítógéphez
  • nyissa meg az intézőt vagy a saját gépet
  • az egér jobb gombjával kattintson a pendrive-ra
  • utána vigye az egér mutatót a tulajdonságokra és az egér bal gombjával kattintson rá.



 

Ezután ezt a képet fogja látni:


Ha a fájlrendszer NTFS akkor nincs több dolga. Ha FAT32 vagy valami más akkor jöhet a 4. pont.
 

  1. Hogyan tudom átkonvertálni?

Konvertálás előtt két lényeges dolog:

Az NTFS-re alakított  partíciókat, csak formázással lehet FAT32-re visszaalakítani.
Az NTFS meghajtókat a windows 95/98/Me nem fogja tudni kezelni.


a.) adatvesztás nélkül
 

Start menüből válassza ki a futtatást:
 



 

  • Gépelje be, hogy cmd majd OK gomb
     


 

  • Majd gépelje be a következőt:
  • convert meghajtó betűjele(Pl. H): /fs:ntfs
     




Formázás előtt azért érdemes biztonsági másolatot készíteni, néha előfordulhat adatvesztés.

b.) adatvesztéssel
 

  • Kattintson jobb egérgombbal az intézőben vagy a saját gépben a pendrive-ra.

 

  • Majd bal egérgombbal a formázás parancsra.
  • Ha a pendrive FAT32 akkor nem tudja kiválasztani az NTFS rendszert, de van rá megoldás cheeky
     Kövesse az alábbi lépéseket.


 

  • Jobb gomb a pendrive-on, ezután tulajdonságok kiválasztása.


 

  • Hardver fül kiválasztása. Majd keresse meg a pendrive-ot a listában.

     



  • Ha kiválasztotta a pendrive-ot, nyomjon a tulajdonságokra.




  • Válassza a Házirendek fület. és válassza ki az optimalizálás teljesítményre pontot.
     


  • Ha ezután visszatér a formázásra, akkor már ki tudja választani az NTFS rendszert.
     

 

  • Válassza ki az NTFS-t és kattintson az indítás gombra.



Formázás után minden adat elveszik a pendrive-ról.

Felhasznált cikkek:
https://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Comparing-NTFS-and-FAT-file-systems
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer
https://prog.hu/cikkek/845/Az+NTFS+fajlrendszerrol-diohejban.html

Fényképezőgépet, vagy kamerát vegyek?

Sokan kérdezik tőlünk, így megosztjuk eddigi tapasztalatainkat a témában.

A kazettás kameráknak egyértelműen leáldozott. Ugyan még néhol lehet kapni miniDV kazettát, de a szervizünk is azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb kazettát szerezni a jól bevált DV kamerákhoz. A profi videósok viszont ódzkodnak az új technológiáktól. A kazettát azért szerették, mert ha egy értékes felvétel közben el is romlott a kamera, azért amit addig felvett a kazettára, az rajta is maradt. Viszont ha manapság egy memóriakártyás kamera elromlik, egyáltalán nem biztos, hogy nem rántja magával a memóriakártyát. Itt még a memóriakártya is meghibásodhat, akkor pedig csak adatmentő cég tud segíteni, súlyos tíz-százezrekért. A gyártók persze igyekeznek újabban plusz biztonsági funkciókat is beletenni a kamerákba, például az új félprofi Nikon fényképezőgépek már két memóriakártya foglalattal készülnek. Ha az egyikben lévő kártya megtelt, automatikusan folytatja a másikra, de be lehet úgy is állítani, hogy szimultán töltse mindkettőt, megkétszerezve az adatbiztonságot.
A legtöbb kamera képes állóképet rögzíteni (a memóriakártya egy adott mappájába), viszont egy megfizethető filmkamera optikájának más a feladata, mint egy tükörreflexes fényképezőgépé:
-A kamera optikájának minél magasabb fényerejűnek kell lennie, nem szükséges tökéletes képet visszaadnia, de legyen benne jó nagy zoom, és nem árt, ha minél kisebb méretű.
-A fényképező optikájának nincs méretkorlátja, nagyon törekszenek a lehető legtökéletesebb képalkotásra, viszont van pár hátulütője.

Az újabb fényképezőgépek már mind tudnak videót készíteni, akár a manapság elérhető legnagyobb, FullHD felbontásban is. Mivel a komolyabbak ezek közül tükörreflexesek, felvételkészítéskor "fel kell csapni a tükröt", hogy folyamatos felvételhez jussunk. Ez az egyik hátulütő, sok fényképezőgép korlátozott ideig képes felcsapva tartani a tükröt, így be van határolva a felvehető videomennyiség. Cserébe olyan minőségű videofelvételt tudunk készíteni, mely még a moziban is megállná a helyét. A másik hátulütő, hogy a tükörreflexes fényképezőgépek hozzáértő kezeknek készültek, például nincs automata videó mód, hanem egy sor beállításon végig kell menni, hogy élvezhető  felvétel legyen a végeredmény. A legfájóbb pedig az automata élességállítás hiánya. Végig kézzel kell tekergetni az élességállító gyűrűt, hogy a szükséges részek élesek legyenek. Az automata élességállítás félig lenyomott exponálógombbal működik, csak kérdés, hogy a gép kitalálja-e, hogy mit akarunk élesre csinálni, és az ő próbálkozása a legélesebb rész megtalálására pedig mind benne lesz a felvételben.
A legkönnyebb persze a két készülék egybegyúrása lenne, tökéletes képminőség fotózásra és videózásra egyaránt, a cserélhető objektívek minden előnyével. Ha azonban kicsit lejjebb adunk az igényekből, egészen jó ajánlatokat lehet találni a kompakt fényképezőgépek között. Sőt, egyik-másik igazi üsd-vágd fényképezőgép: Hozzá nem értőknek egy apró kompakt fényképezőgép videofelvételi lehetőséggel, és akár még víz-por-és ütésálló is lehet!
Vásárlás előtt érdemes elgondolkodni a felhasználói szokásainkon: inkább fényképezgetnénk, inkább videóznánk, vagy inkább mindent együtt?


 

 

 

Lelkes, videózni is vágyó fotóamatőröknek egy jó tükörreflexes gép minden igényét kielégíti. Személyre szabható teljesen, cserélhető az objektív, és mozi minőségű videókat tudunk készíteni, HA van idő a tanulásra, és a gép képességeinek a kitapasztalására.
 

 

 

 

 

 

 

 


Aki csak videózni szeretne, és néha egy-egy fotó kell neki, annak egy jobb minőségű, memóriakártyás HD kamera kell.

 

 

 

 


 

 

 

Aki nem ért az egészhez, de egy kicsi, mindenre jó emlékgép kell neki, amit elővesz, csattogtat, és az automatika mindent elintéz helyette, az egy kompakt videofelvételre képes fényképezőgéppel jár jól.
 

 

 

 


 

 

 

 


Sportolóknak is kifejlesztettek már saját kameratípust, ezek a gépek por-karc-víz- és ütésállóak, hatalmas a látószögük, és bármely sporteszközünkre, vagy testrészünkre felrögzíthetjük.

 

 

 

 

 

 




Ha megvan a kamera és a felvételek is, tudomásul kell venni, hogy a memóriakártyás kamerák felvevőgomb-lenyomásonként egy kis fájlt készítenek a kártyára, jellemzően AVCHD formátumban. Megnézni őket csak számítógépen lehet, érdemes tehát elmélyedni a videovágóprogrmok világában, hogy ezek a felvételek DVD-re is ki legyenek írva. Mivel az AVCHD nagyfelbontású H.264 videofelvétel, össze kell tömöríteni a DVD 720*576-os felbontására. Ezt mi is szívesen elvégezzük 3999 Ft /30 perc műsor idő áron, de otthon is megoldható, ha kitanulsz egy jó vágóprogramot.

 

Bármilyen kérdés esetén állunk rendelkezésre, a mi érdekünk is, hogy minőségi emlékeid készüljenek!

Az U-matic kazetták története

Az U-matic az első videoszabvány, mely a videoszalagot egy védőtokon belül használja. A korábbi szabványok orsóról orsóra tekercselést használtak, ezt szüntették meg a kazetta tokozás használatával. A beépített fék megakadályozza, hogy az orsók szállításkor letekeredjenek, a zárómechanizmus pedig védi a szalagot a szennyeződésektől. Amikor behelyezünk egy kazettát a lejátszóba, a kazetta fékje feloldásra kerül, és a kinyílik a zárófedél, hogy az olvasófej hozzáférhessen a szalaghoz.

A fejlesztés

1970 márciusában a Matsushita, a JVC és öt további, nem-japán cég megegyezést kötött egy egységes, új, 1,9 cm széles "háromnegyedes" szalagot használó videoszabványról. Az első lejátszók még elég nagyok voltak, 76*61*30 cm volt az átlagos méretük. Kezelőszervekben sem bővelkedtek, a használható funkciók a felvétel, lejátszás, visszacsévélés, gyorsan előre, állj, és a szünet voltak. Az U-matic név egyébként a videofejre ráfeszülő szalag alakjából jött.

 

 

 

 


A formátumot teljes életciklusa alatt fejlesztették, az újításokat folyamatosan megkapták az újonnan megjelenő készülékek. Az eredeti U-matic formátum Lo-band néven ismert. A korai nyolcvanas években tovább fejlesztették a szabványt, ez lett a Hi-Band. Megnövelt képminőséget képviselt már, ez lett a legelső, műsorszórásban használatos videoformátum. Az SP (Superior Performance) változat már króm szalagot használt, alacsonyabb zajszint, és még jobb színvisszaadás jellemezte.

A képi felbontása vízszintesen 280 sor, függőlegesen pedig 486. A felvétel hossza maximum egy óra lehetett.

Az 1971-es bemutatáskor a Sony elsősorban az egyéni felhasználókat célozta meg, de sosem terjedt el az otthonokban a készülékek bonyolultsága, és a magas előállítási költségek miatt. Intézményi, broadcast, és oktatási célokra azonban megfizethetőbb volt a korabeli szabványoknál, itt komoly eladásokat sikerült produkálni. A Sony változtatott is a stratégiáján, és elsősorban intézményeknek kezdte el kínálni ezeket a felvevőket.

 


 

A hetvenes évek közepén az U-matic szalag sikeresen kiszorította az addig egyeduralkodó 16mm-es filmformátumot a hírközlés piacáról. Az esemény rögzítése után szinte azonnal adásba is kerülhetett a forgatott anyag, hála a kamerához kötött hordozható felvevőnek. A hírközlést felgyorsította az új szabvány. Ennek elősegítésére kijött az U-matic S kazetta, melyet hodozható felvevőkbe szántak. Kisebb mérete, és rövidebb felvételi ideje miatt kisebb készület lehetett köré tervezni, ami megkönnyítette az utazó riporterek dolgát. Az első  ilyen felvevő a Sony VO-3800 volt.


 


Színes képet készített, de lejátszani fekete-fehéret tudott. Ha színeset szerettünk volna lejátszani vele, akkor egy külső energiaforrásra, és egy külső, színes lejátszóegységre kellett rákötni. A DXC-1600-as kamerával kiegészítve egy teljes, színes felvevőállomás kerekedett a rendszerből, mely "alig" 15 kilót nyomott csak! 1974-ben ez egy óriási előrelépésnek számított. Eleinte felültöltős felvevők-és lejátszók készültek, de ahogy begyűrűzött a stúdiótechnikába, megjelentek az elöltöltős modellek. Ezek már befértek egy szabványos rack szekrénybe, könnyebben be lehetett illeszetni őket a többi stúdiókészülék közé.

Visszatérő probléma a szalagos videofelvételeknél az olvasófej és a szalag súrlódása. A fej percenként 1500-as fordulattal forog, és erre feszül rá lejátszáskor és felvételkor is a szalag. Több lejátszás után a képet hordozó oxidréteg a súrlódás miatt hajlamos leválni, ez kép-és hangbeli torzulásokat, esetleg szalaggyűrődést is eredményezhet.


Egy másik gond, hogy nehezen reprodukálja a piros színt, a többi színnél mindig sokkal zajosabb felvétel készült a pirosas képrészekről. Éppen emiatt a televíziós felvételeknél szokássá vált, hogy lehetőség szerint minden szereplő tartózkodjon a piros ruháktól, és a díszlet elkészítésekor is ovakodni kellett ettől a színtől.
A kazettáról kazettára másolás jelentős hátrányokkal járt: Az eredeti felvételben lévő fejváltás-zaj exponenciálisan jelentkezett a másolatnál, megnőtt a kép tompasága, és zajossága. Ennek a problémának a kiküszöbölésére jelentek meg az első TBC (time base corrector) elektronikák. A TBC újra generálja a szinkronjelet, megszünteti a képhez képesti hangelcsúszást a szalaghibák következtében. TBC-t mi is használunk minden video digitalizáló rendszerünkben, nagyon szépen stabilizálja a VHS kazetták képét.

 


Az U-matic napjainkban


 


Néhány afrikai ország kivételével manapság már nem használatos az U-matic, televíziós célokra. Viszont rengeteg felvétel készült ilyen kazettákra a hetvenes-nyolcvanas években, melyek most raktárakban porosodnak. Jó hírünk, hogy hosszú előkészítés után már az Emlékmentőnél is lehet U-matic kazettát mentetni. A régi kazettákról először a magas hangok tűnnek el, ezt kicsit lehet kompenzálni, de sajnos ami már nincs a szalagon, azt visszahozni már nem lehet. Gyakran több hangsáv is található egy kazettán, ha az egyiken szöveg, a másikon aláfestőzene van, akkor az egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon fog szólni. Utómunkánál pedig könnyen lehet így keverni a hangsávokat.

DV-AVI, vagy MPEG2 formában, DVD-n is oda tujuk adni a felvételeket.

Munkafelvétel

Néhány mondatban a kapcsolatfelvételi lehetőségekről, és a munkafelvétel menetéről:
 
Mobiltelefonon, vezetékes telefonon, e-mailben, postai úton, és kapcsolatfelvétel-űrlapon keresztül lehet érdeklődni, kérdéseket feltenni.
Mobilszámaink:  +3670/636-6092, +3670/366-0212
Vezetékes telefonszámunk: 061/ 781-3830
 
E-mail címünk : emlekmento@gmail.com
 
Telefonunk nyitvatartási időben mindig be van kapcsolva, és kollégáink azonnal tudnak a mentésekkel kapcsolatos, esetleg informatikai kérdésekre válaszolni.
Ha levelet ír, néhány órán belül válaszolunk.
 
 
A kapcsolatfelvétel-űrlap használatához csak meg kell adnia elérhetőségeit, és ha azt kéri,még aznap felhívjuk, vagy e-mailben reagálunk a feltett kérdésre.
 
 
 
 
 
POSTAI MUNKALEADÁS
 
Amennyiben kérdés nélkül, postai úton küldi el a feldolgozandó anyagokat, az elérhetőségei mellett minden fontos tudnivalót egy mellékelt papíron közöljön. 
Pl:
  • A videofelvételek címe, ha a kazetta alapján nem egyértelmű; 
  • A mentendő felvételek hossza (pl. 0-35percig)(ha ez nincs jelölve, automatikusan felvesszük az egészet);
  • A kiírandó példányszám;
  • Képek esetén a választott felbontás, a képek formátuma(tif, jpg, stb.)
Ha ezek után is kérdés merülne fel, telefonálunk.
 
SZEMÉLYES MUNKALEADÁS
 
Ha személyesen hozza el emlékeit, el fogjuk kérni az adatait:
a nevét;
a telefonszámát;
e-mailes elérhetőségét;
és a számlázás címét.
Ezen adatok alapján kiállítunk egy munkalapot, melyre még rákerül a pontos munkaleírás is. A munkalap egy példánya Önnél marad, ezzel tudja majd átvenni az elkészült anyagot.
Minden megbízás külön dobozba kerül, és egyedi jelölést kapnak a mentendő kazetták, hogy a keveredést elkerüljük. 
Büszkék vagyunk, hogy a precíz munkakezelésnek köszönhetően az elmúlt években a több, mint 1000 ügyfelünk hiánytalanul, sértetlenül kapta vissza az emlékeit, és 100%-ban elégedettek voltak munkánkkal.

Az amatőr videofelvevők I. 8mm

A mai videokamerák kicsik, könnyűek, akár egy zsebben vagy egy kézitáskában elférnek. Ráadásul elképesztő hang-és képminőséget képviselnek, sok közülük -aprósága ellenére- komoly optikai zoom-mal rendelkezik. Ha okosan használjuk a kamerát, a beépített áttűnésekkel, és menüből választható grafikai elemekkel egy vágott anyag közeli filmet készíthetünk már felvétel közben.
De ez nem mindig volt így.
 
Normál 8
 
Az otthoni videózás kezdetét jelentette a 8mm-es film, melyet az Eastman Kodak dobott piacra 1932-ben. A 8mm film olcsóbb, és hordozhatóbb alternatívája lett a 16mm-s filmnek. Akkoriban még a kiváló képminőségű 9,5 mm-s filmeket és felvevőket is lehetett kapni. A 8-as ugyan képminőségben visszalépést jelentett, viszont árában is. Az olcsósága és persze a marketinggépezet sokakat meggyőzött, és 8-as felvevők pártjára állított, ami a 9,5 mm-s filmek halálát jelentette.
 
 
A normál 8-as film valójában egy 16mm-es, mindkét oldalán lyukasztott tekercs volt, melyre minkét irányból lehetett felvételt készíteni. Ha egyik irányból megtörtént a felvétel, megfordították, úgy is végig lett exponálva. Ha megtelt a tekercs, előhíváskor középen kettéhasították, így már vetíthető volt 8mm-s vetítőgéppel. Ezt hívják hasított filmnek.
 
Egy 7,6cm-s spulni (15,2m) filmet tartalmazott, így 16 képkocka/másodperccel számolva a hasított film maximum 4 percnyi képanyagot tartalmazhatott.
 
Super 8
 
A normál 8-as filmet 1965-ben követte a Super8. 
 
Főbb jellemzői:
  • 50%-kal nagyobb képméret;
  • 18 vagy 24 képkocka/mp képkockasebesség
  • Tokozott kivitel miatti egyszerű filmcsere (akár 2 mp alatt!)
  • Elemmel működő kamerák.
 
A tokozás miatt nem volt olyan stabil a képe, mint a Normál8-asnak, de legalább nem volt visszacsévélhető, ezzel akadályozták meg a kettős exponálást, ami sok amatőr filmet tönkretett.
Kreatív amatőröknek ez szomorú hír: a szalag visszatekerésével, és újraexponálásával érdekes áttűnési effektusokat lehetett készíteni már a kamerán belül, erre a s8-nál már nem volt lehetőség.
 
Hangos Super8
 
A Kodak 1973-ban egy újabb frissítést végzett a technológián, megjelentette a hangos super8-at.
A szalagon egy mágneses hangsáv kapott helyet, a felvevő erre rögzítette a hangot.
24 képkockával és jó optikával egészen moziszerű filmeket is lehetett a hangos super8-ra forgatni.
Egészen 1997-ig kapható volt a 8-as film. Sokak szerint a Kodachrome volt a legjobb alapanyag, megfelelő tárolási körülmények mellett a mai napig szép élénk színeket képes visszaadni. 
A nem minőségi alapanyag, vagy a helytelen tárolás gyakran rányomja a bélyegét a filmtekercsre, a leggyakoribb problémák a gombásodás, és kékbe/pirosba eltolódása a filmnek. Az ilyen színbeli torzulásokat digitálisan ugyan valamennyire lehet korrigálni, de általános szabály, hogy ami már nincsen a szalagon, azt nem lehet visszahozni.
 

Praktikus tanácsok emlékeink tárolásához, kezeléséhez I.

A Fényképek

 

A színes képek
 
A színes, hagyományos fotókidolgozással készült fényképeket nem érdemes a falra kiakasztani, mert könnyen kifakulnak, felépítésük nem ellenálló az UV sugarakkal szemben. Ha fényképet szeretnénk kiakasztani, előbb érdemes jó minőségben beszkenneltetni, majd a retusálás és a méret beállítása után profi nyomtatócégre bízni a nyomtatást és a keretezést. 
A maximalista és szakmailag elhivatott stúdiók minőségi papírokra dolgoznak, és olyan minőségű festékeket használnak, melyek UV állóak,így akár évtizedekig élvezhetjük a képet változatlan formában. A képek felújításában szívesen segítünk, és kérésre szívesen ajánlunk nyomdát, mely már több ügyfelünknek segített nagyméretű nyomatok készítésében.
 
A fekete-fehér képek
 
A fekete-fehér képek sokkal időtállóbbak színes társaiknál, akár 100 évet is elvannak minden látható károsodás nélkül. A képet felépítő szemcsék ugyan soká bírják, a hordozópapír már kevésbé, sárgulni, görbülni, töredezni szokott.
 
Tisztítás
 
A legátláthatóbban és legkíméletesebben albumokban tárolhatjuk a képeket, de fontos, hogy tiszták legyenek. A koszos képeket 70%-os alkoholba, vagy denaturált szeszbe mártott vattával tisztíthatjuk óvatosan, nem dörzsölve. A teljes képet tisztítsuk meg, és a végén puha, száraz ronggyal fényesíthetjük.
 
 
Tárolás albumban
 
Érdemes átgondolni, hogy az albumból kiszedhetők-e a képek, ha digitalizálást, reprodukciót készíttetnénk belőlük. A beragasztott képeket nehéz az album vagy a fotó károsítása nélkül kiszedni, és ilyenkor gyakori a kép meggörbülése, esetleg törése, szakadása. 
Ha már be van ragasztva, és kiszedné, nincs minden veszve, mert óvatosan, nagyon éles, hosszú pengével(sniccer) apró mozdulatokkal akár károsodás nélkül ki lehet vágni, csak ne feszegessük felfelé. Inkább az albumba legyen belevágva, mint a képbe.
Kínai ragasztós felületű-ráhajtható fóliás fotóalbumoknál gyakori, hogy a ragasztó véletlenül túl erős, és képtelenség kiszedni a képeket, mert teljes felületükön fel vannak ragasztva. Szerencsére szkennelni így is lehet őket, csak jóval több időráfordítást igényel, mert az album ragasztója gyakran összekeni a szkenner üvegét is, többször kell tisztítani.
 
 
Tárolás fotótasakban, borítékban
 
Album nélküli tárolásnál szintén érdemes legalább pormentesíteni a képeket, mert összepréselve őket a porszemcsék belegyógyulhatnak a hordozófelületbe.
Óvjuk a fénytől, a hőtől, a nedvességtől a képeket, és viszonylag szellősen, borítékokban, vagy a fotókidolgozó vállalat papírtasakjában tároljuk.
 
 
Szortírozás
 
Fontos lehet a későbbi szortírozásnál, ha tudjuk a képek készítésének időpontját. Az időpontokat vagy a képekre, vagy a borítékokra rá lehet írni, és akkor mi is jó mappanevet adunk a mentés folyamán. 
A fotók digitalizálásakor gyakori, hogy ügyfelünk helyben, a munkaleadáskor kezdi el válogatni a képeket, ezt némi előrelátással meg lehet előzni:
Egy kis időráfordítás az előhívás után, és egy szépen rendszerezett, fotóarchívumot tudhatunk magunkénak, amit öröm lesz szkennelni, mert átlátható, könnyen kezelhető. A borítékra jó ötlet sorszámot írni, és a tartalmat egy kis füzetben vezetni, vagy kis papíron a borítékon belül vezetni a képek témáit, készítésük időpontjait. A képeket is lehet sorszámozni, így egy nyaralás teljes forgatókönyvét fel tudjuk idézni, ha átnézzük őket. 
A digitalizált képek is megkaphatják a sorszámokat, a sorrend a DVD-n is ugyanaz maradhat, mint az analóg képeknél volt a borítékban. Sőt, volt már rá példa, hogy a fájlneveknek külön kis képleírásokat kért az ügyfelünk. Ez is megoldható, a Windows operációs rendszer 260 karakteres fájlneveket is támogat, csak arra kell ügyelni, hogy ebbe beleszámít a teljes elérési út is, így a biztonság kedvéért nem érdemes 200 karakternél hosszabb fájlneveket adni a képeknek.

A VHS kazetta története


A Chicagói fogyasztói elektronikai kiállításon a JVC a Panasonic-kal közösen mutatta be először 1977 nyarán, őszre már a boltok polcain volt az első otthon használható videomagnó, a JVC HR-3300EG.
A formátumháború már akkor sem volt ismeretlen fogalom. Amikor egy kellően nagy piac uralásáért versenyez több érdekcsoport, elkezdenek támogatókat, a későbbi gyártásban érdekelt cégeket maguk mellé állítani. Vagy közös megegyezés lesz a vége, vagy a vesztésre állók feladják, és ők is beállnak a legerősebb mögé.
A kései 70-es és a korai 80-as években is hasonló zajlott a JVC VHS-e és a Sony Betamax formátuma között.
Végül a VHS győzött a gyorsabb csévélhetőségével, a nagyobb kapacitásával, és az egyszerűbb -így olcsóbban gyártható- mechanikájával.
 
 
 

Technikai adatok:
 
Egy kazetta maximum 430 méter szalagot tartalmazhat, mely normál SP felvételi módban 5 órát jelent (E-300). Az LP, az EP, és az SLP felvételi módok ezt az időt többszörözik meg. Ezen felvételi módokban lecsökkentett felbontással, és alacsonyabb sebességen történik a felvétel, ami gyengébb képminőséget eredményez.
A kazetta 187 mm széles, 103 mm mély, és 25 mm vastag. A szalag vastagsága 12,7 mm, és 2,339 cm/másodperc sebességgel történik a normás felvétel/lejátszás. Behelyezés után a videomagnó kihúzza a szalagot a tokból, és 180 fokban az 1800 forodulat/perc sebességgel forgó  olvasófej köré feszíti azt. Ezért hívják "M-loading" rendszernek, mert a szalag így egy M betűt formáz.
 
 
VHS-C
A VHS-Compact kazettatípus 1982-ben jelent meg, és eredetileg hordozható videolejátszókba  szánták. A legnagyobb sikert mégis kézi videofelvevő-kazettaként érte el. Hazánkban a 30-45 perces változatok terjedtek el, de több külföldön vásárolt példány SP módban akár 60 percnyi műsoridőt is hordozhatott. Mivel a szalag mérete és a felvétel módja megegyezik a VHS kazettákéval, adapterrel bármilyen videomagnóban megnézhetők.
 
 
S-VHS
A Super VHS és az S-VHS-C 1987-ben jelent meg, szintén a JVC fejlesztette ki. Elődjéhez képest megnövelt fényességi-és szín felbontással rendelkezik. A hagyományos VHS kb. 330×480 képpontot tartalmaz, ezzel szemben az S-VHS már 560×480-at. Az analóg TV adás felbontása 440×480 képpont. Az S-VHS videomagnók visszafele kompatibilisek a VHS kazettákkal.
A videokazetták eladásai az Oroszlánkirály kiadásakor tetőztek, melyből csak az USÁban 30 millió darabot adtak el!
 
A kazetták vége
1999-ben, amikor megjelent a még népszerűbb DVD formátum, a VHS eladások hirtelen visszaestek.
Az utolsó nagy számban sorozatgyártott film a 2005-ös Erőszakos múlt volt. 2008-ra befejezték a kazetták, videomagnók gyártását, de a mai napig százmillióra tehető a működőképes videók száma világszerte.
Több ügyfelünk a mai napig VHS-C kazettára rögzít, a 15-20 éves kamerájával. Fontos, hogy ne vegye át a kiskazettáról nagy VHS-re, mert minden átvételkor valami elvész az eredeti anyagból.
A legöregebb VHS felvétel amivel találkoztunk 1982-ben készült, megrendelőn apukája lelkes hívőként rögzítette a templomi miséket több kazettán keresztül. Még mi is meglepődtünk, mennyire jó volt a képminősége. Sokat számít a megfelelő tárolás, és a ritka használat. 
 
Tárolás:
A mágnesszalagok érzékenyek az elektromos zavarokra, a mágnesességre. Egy kedves megrendelőnk eléggé megütközött, amikor megtudta, hogy a hangfalon tárolt szalagjai teljesen üresek lettek az évek alatt. Tehát hangszórótól, elektromos kábeltől, elosztótól, transzformátortól távol tároljuk őket.
A másik ellenség a nedvesség, és a hőingadozás. Pincében, padláson, szekrény tetején mindig teljesen más idők járnak, mint a lakás lakott pontjain.
Ha a szalagon apró dudorok látszanak, nem teljesen sima, akkor a felvétel képminősége is gyenge lesz. A szalaghibákat sajnos már semmilyen utólagos technikával nem lehet javítani. Szerencsére az ilyen rossz minőségű szalag nagyon ritka, még árvízkárosult kazettáról is remek DVD-k készültek nálunk.
 
 
Szokolai Balázs
Emlékmentő Kft.

A hanglemez rövid története

A hang rögzítése nagyon régi álma az embernek és már a középkorban elkezdtek foglalkozni a hang mibenlétével, reprodukálásával. Az ötödik század végén Bonetius, római filozófus (475-524) már világosan leírja a hang és a mozgás gyorsasága közötti összefüggést. A középkorban már sokan próbálkoztak a hang rögzítésével, azonban a hiányos tudás miatt nem túl sok sikerrel. A XVI. században élt Giovanni Battista della Porta természettudós például fémcsőben akart csapdát állítani a hangnak. Úgy gondolta, hogy ha a csőbe belebeszélünk és kellő gyorsasággal lezárjuk a cső nyílását, a hang bent marad, és ott és akkor eresztjük ki újra, ahol és amikor kedvünk van. Lelkes, de eredménytelen kísérleteket folytatott a fémcső kellően gyors lezárására.
 
A hang rögzítésére és újra felidézésére irányuló törekvések azonban csak a múlt század második felében valósulhattak meg először. Az első, nem fantáziajátéknak számító leírást a francia fizikus-matematikus, Jean Duhamel leírásában találhatjuk meg. Ő már - ismerve a hang természetét - a levegő rezgéseit rugalmas hártya és ehhez erősített tű segítségével gondolta rögzíthetőnek valamely lágy anyagban.
 

 
 
 
Az első, ténylegesen működő hangrögzítő és visszajátszó szerkezetet, a fonográfot, 1877. decemberében hozta létre Thomas Alva Edison. Duhamel elképzeléseinek megfelelően, Edison egy hengerre feszített lágy ónfóliára rögzítette a hangot tű, membrán és egy hangfelfogó tölcsér segítségével. A henger egy csavarmenet segítségével forgott, így a tű egy spirálmenet mentén volt képes rögzíteni a hangot.
 
 
 
A fonográf megjelenése után 10 évvel, 1887. szeptember 26-án kapott szabadalmat a gramofon nevű készülékre Emil Berliner német feltaláló. A gramofon egy korong felületén létrehozott spirálmeneten rögzíti a hangot. A korong formájú hanghordozók - a lemezek - könnyen tárolhatók, a fonográfhengerekhez képest kevesebb helyet foglalnak, egy lemez hosszabb idejű hangrészleteket képes tárolni mint egy fonográfhenger, továbbá a lemezek másolása sokkal könnyebben megvalósítható: egy megfelelően elkészített nyomóminta segítségével lehet a korong alapanyagba belepréselni a hanginformációt. Ily módon egy hangfelvétel során elkészült lemezről több száz másolatot is lehetett készíteni a lemezről készített nyomómintával. Ezek az előnyös tulajdonságok hamar népszerűvé tették a gramofont és lassan kiszorították a fonográfot a piacról.
 
A lemezek kezdetben akusztikus úton készültek: a lemez felületén a hangbarázdákat a változó hangnyomás által a hangfelfogó membránban okozott mechanikai rezgés útján hozták létre. Ahhoz, hogy a rezgés kellően erős legyen, a hangot egy nagyméretű tölcsérrel gyűjtötték össze. A tölcsér mérete, formája a felvételi körülményektől függött. Például zongorához U alakban meghajlított tölcsért használtak, amely olyan nagy volt, hogy a tölcsér szája lefedte a zongora tetejét. Némelyik tölcsér súlya akkora volt, hogy tartókon állt vagy zsinórokon keresztül a mennyezetre függesztették fel. A hang a tölcséren keresztül összegyűjtődött és továbbítódott a finom bőrből készült membránhoz, ahol mechanikai rezgéssé alakult. A rezgést egy tű segítségével közvetítették a lemez felületéhez és karcolták bele abba. Ezt a folyamatot hívják vágásnak. Egy lemezre körülbelül 3-4 perc műsor fért rá. Kezdetben a lemeznek csak az egyik oldalára vettek fel műsort, csak 1904-ben vezették be a mindkét oldalán lejátszható hanglemezt. A lemezt 78-as percenkénti fordulatszámmal forgatták, azonban a fordulatszámot csupán a körfordulatok percenkénti leszámlálásával tudták ellenőrizni, így a valóságban a 68 és 88-as fordulatszámok között minden előfordult. Később a fordulatszámot az amerikai 60 Hz-es hálózaton 3600-at forduló motorok fordulatszámának 1:46 arányú csökkentésével 78,26-ban egységesítették.
 
Berlinerék először cinklemezbe vágták a hangfelvételt. A vágott lemeznek elkészítették galvanoplasztikai úton a pozitív nyomóformáját és erről készítették ismét csak galvanoplasztikai úton a másolatokat. Később az eredeti cinklemezről acél nyomóformát hoztak létre és ezzel keménygumiba préselték a hangfelvételt. Hosszú kutatás után Berliner rátalált a sellakra, ami egy trópusi vidéken élő levéltetű elgyantásodott váladéka, melyet tisztítva hoznak forgalomba. Ez kellően puha volt a préseléshez, olcsó és jó minőségű hanglemezek voltak készíthetők belőle, ezért a sellak mindenütt felváltotta a cinklemezt és a keménygumit. A műanyagok forgalomba hozásáig nem is akadt ennek az anyagnak vetélytársa a hanglemez gyártásban. A lemezvágáshoz a sellak már nem volt olyan jó, mint a préseléshez, ezért vágáshoz viaszlemezeket használtak.Berlinerék először cinklemezbe vágták a hangfelvételt. A vágott lemeznek elkészítették galvanoplasztikai úton a pozitív nyomóformáját és erről készítették ismét csak galvanoplasztikai úton a másolatokat. Később az eredeti cinklemezről acél nyomóformát hoztak létre és ezzel keménygumiba préselték a hangfelvételt. Hosszú kutatás után Berliner rátalált a sellakra, ami egy trópusi vidéken élő levéltetű elgyantásodott váladéka, melyet tisztítva hoznak forgalomba. Ez kellően puha volt a préseléshez, olcsó és jó minőségű hanglemezek voltak készíthetők belőle, ezért a sellak mindenütt felváltotta a cinklemezt és a keménygumit. A műanyagok forgalomba hozásáig nem is akadt ennek az anyagnak vetélytársa a hanglemez gyártásban. A lemezvágáshoz a sellak már nem volt olyan jó, mint a préseléshez, ezért vágáshoz viaszlemezeket használtak.
 

Modern Lemezvágó gép
 
A hangrögzítés történetében első ízben 1920-ban egy tudományos intézet, a Bell laboratórium kezdett el foglalkozni a gramofonnal. Tisztázták a hangfelvétel fizikai és matematikai összefüggéseit és több évi kutatómunka eredményeként 1924-ben megteremtették az elektromechanikus hangfelvételi eljárást. A mikrofonnal, erősítővel és elektromos lemezvágó géppel készített felvételek frekvenciasávja és dinamikája jóval túlhaladta az akusztikus felvételekét, torzításuk pedig nagymértékben csökkent. Kialakítottak egy elektromos lemezjátszót is, ez azonban az általános elterjedéshez túl drága volt, így beérték az akusztikus lemezjátszó továbbfejlesztésével. Szintén itt kezdtek először foglalkozni a sztereo hangközvetítés lehetőségével és alkották meg 1931-ben az első kísérleti sztereó hangfelvételeket.A hangrögzítés történetében első ízben 1920-ban egy tudományos intézet, a Bell laboratórium kezdett el foglalkozni a gramofonnal. Tisztázták a hangfelvétel fizikai és matematikai összefüggéseit és több évi kutatómunka eredményeként 1924-ben megteremtették az elektromechanikus hangfelvételi eljárást. A mikrofonnal, erősítővel és elektromos lemezvágó géppel készített felvételek frekvenciasávja és dinamikája jóval túlhaladta az akusztikus felvételekét, torzításuk pedig nagymértékben csökkent. Kialakítottak egy elektromos lemezjátszót is, ez azonban az általános elterjedéshez túl drága volt, így beérték az akusztikus lemezjátszó továbbfejlesztésével. Szintén itt kezdtek először foglalkozni a sztereo hangközvetítés lehetőségével és alkották meg 1931-ben az első kísérleti sztereó hangfelvételeket.
 
Ugyancsak 1931. szeptemberében az RCA Victor amerikai rádió és hanglemeztársaság mutatta be először a kísérleti stádiumban levő 33 1/3 fordulatszámú hosszanjátszó lemezt. Hogy a fordulatszám csökkentésével a hangminőség ne romoljon, új, jobb minőségű lemezanyagot, acetilcellulóz-polivinilkloridot használtak, ezenkívül a barázdaméretet is csökkentették. Ezért hívják ezeket a lemezeket más néven mikrobarázdás lemezeknek. A lemezek hosszú élettartama érdekében a lejátszáshoz használt tű nyomóerejét is csökkentették. Régebben körülbelül 50-100 cN értékű tű nyomóerőt használtak. Ezt 1938-ban 30 cN-ra, 1947-ben 10 cN-ra csökkentették. A régi lemezek 4 perces műsoridejéhez képest az új lemezek játékideje 20 perc volt, a hangminőség sokkal jobb lett, a lejátszás során keletkező tűzörej pedig szinte hallhatatlan. Érdekes módon, a hosszanjátszó lemez nagyon lassan terjedt el. A kezdeti lanyha érdeklődés miatt éppen az RCA vonakodott az új lemez bevezetésétől. Ebben a korban kezdett hódítani a már 1905-ben Poulsen által feltalált magnetofon és úgy vélték, hogy ez kiszorítja a hanglemezt a kereskedelemből, legfeljebb a tánczenei lemezek maradnak meg. Ezért e célra percenkénti 45 fordulatszámú, kis helyen elférő lemeztípust fejlesztettek ki, amelyen a játékidő változatlanul 4-5 perc volt. A jóslat azonban nem vált be és a 33 1/3 fordulatszámú hosszú játékidejű lemezeket végül a CBS dolgozta ki és értékesítette először 1948-ban. A sztereó hanglemezeket 1958-ban kezdték forgalmazni először.
 
A minőségi zenehallgatást kedvelők esküsznek a bakelit elsőbbségére minden más hanghordozóval szemben. Szerintük sokkal több információ van a lemezbe karcolva, mint amit bármilyen CD-ről, vagy tömörítetlen hangfájlból elő tudunk nyerni. 
 
BIZALOM MINDENEK FELETT!
 
Hacsak nem egy-két kép gyors szkenneléséről van szó, a digitalizálás nem gyors folyamat, nekünk minden video- és hangfelvételt valósidőben kell a számítógépbe bejátszani. A diák-fotók szkennelése is nagy darabszámoknál bizony időt vesz igénybe. Az emlékek pótolhatatlanok, meg kell bíznod bennünk annyira, hogy a digitalizálás idejére nálunk hagyod őket. Rengeteg fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, hogy ezt a bizalmat megszolgáljuk:
 
  • Három biztonsági kamera veszi az irodát egész nap;
  • Irodánkba tűzjelzőrendszer lett telepítve;
  • A riasztónk távfelügyelettel működik;
  • Komoly biztosításunk fedez bármilyen általunk okozott kárt;
  • Minden munkát elkülönítve, egyedi jelzéssel ellátva tárolunk;
  • A munkalapból kapsz egy példányt, erre írtuk az igényeidet

 
A FILMEKET MEGTISZTÍTJÁTOK UGYE?
 
Minden fotó film digitalizálás a filmek megtisztításával kezdődik: Ha üvegkeretes, kiszedjük a képkockát az üveg mögül, majd áttöröljük filmtisztító vegyszerrel, pormentes ronggyal. Ez mindent leold a képről, ami zsír vagy szennyeződés, viszont megóvja a színeket. Így a digitalizálás után a képen sokkal kevesebbet kell retusálni, sokkal szebb lesz a képminőség. Tudomásunk szerint az országban mi mentjük egyedül így a dia- vagy negatívképeket.
 
 
 

EGYEDI VIDEOVÁGÁS AJÁNDÉKNAK!
 
Szeretnél egy film összeállítást egy barátodnak, családtagodnak? Hozd el a teljes emléktárat, elkészítjük a digitalizálást, és összeírhatod utána a forgatókönyvet, hogy mely részleteket, milyen sorrendben tartalmazzon a végleges vágott anyag. Akár hozhatsz saját zenét is, szívesen alávágjuk.
 
 
 
 
 
 

 
A PONTOSSÁGUNK EGYIK KULCSA
 
Amikor digitalizálást rendelsz, munkatársunk felrögzíti az adataidat, és a megrendelés részleteit egy digitális munkalapra. Ez tartalmazza a digitalizálásra leadott anyagok típusát, darabszámát, a DVD lemezek általad kért egyedi címeit, és az egyéb kéréseket (egyedi borító, küldjük-e e-mailben, stb.). Felírjuk az elérhetőségeidet, hogy értesíthessünk a digitalizálás állapotáról, és az elkészülésről. Egy átlagos munkafelvétel maximum 5 percet vehet igénybe, nem raboljuk az idődet. Ha mégis kérdésünk lenne a digitalizálással kapcsolatban, azonnal telefonálunk. A munkafelvétel végeztével a rendszerünk emailben is elküldi neked a munkalap másolatát, így ha érte jössz, elég azt a telefonodon bemutatni.
 
 
 

 
SÜRGŐS A DIGITALIZÁLÁS?
 
 
SOS digitalizálás 2 munkanapon belül!
 
Most jutott eszedbe, vagy hirtelen kell egy alkalomra? Ha időben behozod, akár 2 munkanapon belül is készen leszünk vele, egy-két szkennelés pedig akár meg is várható. A sürgős digitalizálás az Emlékmentőnél csak 100% felárba kerül, ezzel azt garantáljuk, hogy munkaleadás után ha megérkezik az anyagod a központunkba, a te munkádat kezdjük el digitalizálni.
 

 
INGYENES PRÓBA
 
Amíg nem láttad, nem fogod tudni, hogy mire vagyunk képesek a fényképek-diák digitalizálása, és felújítása terén. Tegyél  egy kockázatmentes próbát! Ha bármit hozol hozzánk digitalizálásra, vagy csak erre jársz, adj le maximum két diát vagy fényképet, és ingyen beszkenneljük, majd e-mailben elküldjük őket (diát maximum 2400 dpi-n, fotót maximum 600 dpi-n). A digitalizálás során mindig javítunk a képminőségen, meg fogsz lepődni a végeredményen!
NÉZZ BELE!
 
 
Nem tudod, mi van a videokazettáidon, vagy egy magnókazin? Ügyfeleink nagyon szeretik a lehetőséget, hogy nálunk külön videón, TV-n, és magnódecken belenézhetnek az anyagaikba digitalizálás előtt. Hogy csak azt mentsük le, ami tényleg szükséges. Sokan évtizedek óta nem látták ezeket, gyakori, hogy párás szemmel adják le a kazettájukat... Ha kis kamera kazettád van, (DV, Video8, Hi8, Digital8) az se gond, szólj a munkatársunknak, és összerak neked egy kamerát, hogy azokba is belenézhess.

 
EGY HÉTIG MEGTARTJUK!
 
Ha elkészült a digitalizálás, egy hétig biztosan minden felvételedet megőrizzük. Ezidő alatt ha kéne DVD-re másolat, elég csak telefonálni, és el tudjuk készíteni.
Azért is jó ha megvan egy ideig nálunk minden, mert ha a családi felvételekből ezidő alatt egy vágott anyagot készíttetnél, elég csak megírni hogy melyik fájlból mettől meddig vágjunk ki részeket, és hamar el is készítjük.

 

 
A VIDEÓFELVÉTELEID SZEBBEK LESZNEK!
 
A digitalizált videó szebb lesz, mint volt!
Sokan nem tudják, hogy a minőségi video digitalizáláshoz nem elég összekötni a lejátszót egy tunerkártyával! Kell közéjük kötni egy szűrőrendszert, ami lecseréli a szinkronjeleket, és megszünteti a kép vibrálását, csíkozódását. A tömörítőkártya a másik kritikus pont, egy egyszerű tunerkártya sose fog olyan minőséget letenni az asztalra, mint egy kifejezetten minőségi videó digitalizálásra kifejlesztett céleszköz.
 

 
OLVASD BÁRHOL!
 
 
Füzet-könyv, irat digitalizálás PDF-be!
Vannak értékes füzeteid, könyveid, melyeket szeretnél mindig magadnál tartani? Esetleg Tablet-en, vagy Laptopon olvasnád inkább? Digitalizálás után PDF-be tudjuk konvertálni, hogy bárhova magaddal vihesd ezeket. A folyamat digitalizálás -része egyébként alapanyagtól függően adagoló, vagy síkágyas szkennerrel készül. Egyszerű kép PDF-et, vagy OCR szoftverrel szövegfelismert PDF-et is készíthetünk ezekből.
 

TE TUDNÁL IDE MÁST PAKOLNI?
 
Video digitalizálással helyet spórolsz!
Digitalizálás után a kazetták már alig foglalnak helyet, ha DVD helyett merevlemezre kéred, még annyit se. A felvételek nem öregszenek többé, és gyorsan megtalálod amit keresel. ÉS, felszabadul egy teljes szekrényed! Kár, hogy nem szekrénymentőknek hívnak minket:)
 

 
VIDEO MENTÉS ÁRAINK MINDENT TARTALMAZNAK!
 

 

  • a személyre szabott részletes tájékoztatást;
  • a digitális felvételt;
  • a szűrést (digitális képfelújítás);
  • a felvételek elejének-végének a megvágását;
  • az ingyenes pendrive-ra-HDD-re felmásolást.
Ha DVD lemezt kérsz (1999 Ft/ lemez), akkor:
  • a Verbatim DVD lemezre írást;
  • a többlemezes DVD tokokat borítóval;
  • a felvételek címeinek lemezre nyomtatását (nézz balra).
 

FELHŐBE IS KÉRHETED!
 

 
Ha a mentésed nem túl nagyméretű, akkor szívesen feltöltjük neked akár internetes tárhelyre is (felhőbe). Kapsz egy linket, és letöltöd a teljes mappát. Kizárólag a Te email címeddel osztjuk meg, senki más nem láthatja.
 
 
 
 
 
 

 

KÜLDD POSTÁN!
 

Sokan kérdezik, hogy javasoljuk-e az emlékek postai küldését, nem fog-e elkeveredni a csomag? Megnyugtatunk mindenkit, hogy a Posta egy elég olajozottam működő gépezet, legalábbis nekünk ez a tapasztalatunk. 8 éve kapunk csomagokat, 4 éve van MPL szerződésünk, és soha egy csomaggal se volt probléma. Minden megérkezett amit mi küldtünk vissza, és az is, amit nekünk küldtek. Olvass bővebben a postai megrendelés menetéről ITT!-->