Cikkek
Az orsós magnószalagok mentéséről bővebben
Évek óta működő szolgáltatásunk, mely a régi szalagos magnóval felvett anyagok mentését jelenti.
Minőségi magnónk a Mono és a Stereo felvételeket is lejátssza, így bármilyen felvételtípust tudunk menteni.
Magnónk négy különböző lejátszás sebességet támogat, ez lehet: 2,4; 4,7; 9,5; és 19.
Az ilyen régi felvételeknél gyakran megesik, hogy a régen nem használt, rideggé vált szalag elszakad, vagy a régi ragasztás elválik.
Ez ragasztással könnyen tudjuk javítani, hogy a felvételből minél több megmaradhasson.
A digitalizálást -úgy, ahogy a bakelit lemezek és a magnó kazetták esetében is- kérheted normál CD lemezre Audio CD formátumban, .Wav kiterjesztésű tömörítetlen fájlokként, vagy akár 320 kbites minőségi MP3-ként is.
A felvett anyagot minden esetben számokra bontjuk, zeneszámok esetén számokra, hangfelvétel esetén pedig kb. 5-10 perces, kezelhető egységekre.
A kiírt CD-vagy DVD lemezre rányomtatjuk a szalag címét, vagy külön kérés esetén a számlistát, hogy ugyanúgy lehessen használni, mint az eredetit.
Általában 2-4 hét a mentés átfutási ideje, de ez mindig függ az aktuálisan feldolgozás alatt álló anyagok mennyiségétől.
Javasolt az orsós szalagok felméretése is, mert egy tekercsen akár 8 óra műsor is lehet felvteli módtól függően. Ekkor munkatársunk sok ponton belehallgat a szalagba, és telefonál, milyen sebességű, milyen típusú felvételeket talált rajta, könnyű lesz eldönteni mely felvételrészeket kéred.
Gyorstalpaló FAT32 NTFS-re formázásáról
-
Saját meghajtón vinném el a digitalizált video anyagot, mire kell odafigyelnem?
Akkor ha egy kazettáról 100 percnél nagyobb anyag kell:
Mielőtt elhozza hozzánk pendrive-ját vagy hordozható merevlemezét(HDD), fontos, hogy ellenőrizze annak fájlrendszerét. 100 perc videóanyag mérete meghaladja a 4GB-ot. Ha a pendrive fájlrendszere FAT32 akkor nem lehet 4GB-nál nagyobb méretű anyagot egyben rámásolni. Ezért nekünk fel kell darabolni kisebb részekre az adott videofájlt vagy átkonvertálni a pendrive fájlrendszerét, ami időigényes feladat. Így a felmásolási folyamatot nagyon lelassítja.
-
Mi a manó az a fáljrendszer?
A fájlrendszer azt adja meg hogy hogyan, milyen rendszer szerint tárolódnak az adatok a számítógépen vagy a pendrive-on.
Az állomány- rendszerek a lemezt alapegységekre(clusterekre) osztják fel. Ez a legkisebb kezelhető lemezegység. A fájlrendszer adja meg, hogy hogyan teszik ezt.
- Hogyan tudom megnézni milyen a pendrive-om fájlrendszere?
- csatlakoztassa a pendrive-ot a számítógéphez
- nyissa meg az intézőt vagy a saját gépet
- az egér jobb gombjával kattintson a pendrive-ra
- utána vigye az egér mutatót a tulajdonságokra és az egér bal gombjával kattintson rá.
Ezután ezt a képet fogja látni:
Ha a fájlrendszer NTFS akkor nincs több dolga. Ha FAT32 vagy valami más akkor jöhet a 4. pont.
- Hogyan tudom átkonvertálni?
Konvertálás előtt két lényeges dolog:
Az NTFS-re alakított partíciókat, csak formázással lehet FAT32-re visszaalakítani.
Az NTFS meghajtókat a windows 95/98/Me nem fogja tudni kezelni.
a.) adatvesztás nélkül
Start menüből válassza ki a futtatást:
-
Gépelje be, hogy cmd majd OK gomb
- Majd gépelje be a következőt:
-
convert meghajtó betűjele(Pl. H): /fs:ntfs
Formázás előtt azért érdemes biztonsági másolatot készíteni, néha előfordulhat adatvesztés.
b.) adatvesztéssel
- Kattintson jobb egérgombbal az intézőben vagy a saját gépben a pendrive-ra.
- Majd bal egérgombbal a formázás parancsra.
-
Ha a pendrive FAT32 akkor nem tudja kiválasztani az NTFS rendszert, de van rá megoldás
Kövesse az alábbi lépéseket.
- Jobb gomb a pendrive-on, ezután tulajdonságok kiválasztása.
-
Hardver fül kiválasztása. Majd keresse meg a pendrive-ot a listában.
- Ha kiválasztotta a pendrive-ot, nyomjon a tulajdonságokra.
-
Válassza a Házirendek fület. és válassza ki az optimalizálás teljesítményre pontot.
-
Ha ezután visszatér a formázásra, akkor már ki tudja választani az NTFS rendszert.
- Válassza ki az NTFS-t és kattintson az indítás gombra.
Formázás után minden adat elveszik a pendrive-ról.
Felhasznált cikkek:
https://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Comparing-NTFS-and-FAT-file-systems
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer
https://prog.hu/cikkek/845/Az+NTFS+fajlrendszerrol-diohejban.html
Fényképezőgépet, vagy kamerát vegyek?
Sokan kérdezik tőlünk, így megosztjuk eddigi tapasztalatainkat a témában.
A kazettás kameráknak egyértelműen leáldozott. Ugyan még néhol lehet kapni miniDV kazettát, de a szervizünk is azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb kazettát szerezni a jól bevált DV kamerákhoz. A profi videósok viszont ódzkodnak az új technológiáktól. A kazettát azért szerették, mert ha egy értékes felvétel közben el is romlott a kamera, azért amit addig felvett a kazettára, az rajta is maradt. Viszont ha manapság egy memóriakártyás kamera elromlik, egyáltalán nem biztos, hogy nem rántja magával a memóriakártyát. Itt még a memóriakártya is meghibásodhat, akkor pedig csak adatmentő cég tud segíteni, súlyos tíz-százezrekért. A gyártók persze igyekeznek újabban plusz biztonsági funkciókat is beletenni a kamerákba, például az új félprofi Nikon fényképezőgépek már két memóriakártya foglalattal készülnek. Ha az egyikben lévő kártya megtelt, automatikusan folytatja a másikra, de be lehet úgy is állítani, hogy szimultán töltse mindkettőt, megkétszerezve az adatbiztonságot.
A legtöbb kamera képes állóképet rögzíteni (a memóriakártya egy adott mappájába), viszont egy megfizethető filmkamera optikájának más a feladata, mint egy tükörreflexes fényképezőgépé:
-A kamera optikájának minél magasabb fényerejűnek kell lennie, nem szükséges tökéletes képet visszaadnia, de legyen benne jó nagy zoom, és nem árt, ha minél kisebb méretű.
-A fényképező optikájának nincs méretkorlátja, nagyon törekszenek a lehető legtökéletesebb képalkotásra, viszont van pár hátulütője.
Az újabb fényképezőgépek már mind tudnak videót készíteni, akár a manapság elérhető legnagyobb, FullHD felbontásban is. Mivel a komolyabbak ezek közül tükörreflexesek, felvételkészítéskor "fel kell csapni a tükröt", hogy folyamatos felvételhez jussunk. Ez az egyik hátulütő, sok fényképezőgép korlátozott ideig képes felcsapva tartani a tükröt, így be van határolva a felvehető videomennyiség. Cserébe olyan minőségű videofelvételt tudunk készíteni, mely még a moziban is megállná a helyét. A másik hátulütő, hogy a tükörreflexes fényképezőgépek hozzáértő kezeknek készültek, például nincs automata videó mód, hanem egy sor beállításon végig kell menni, hogy élvezhető felvétel legyen a végeredmény. A legfájóbb pedig az automata élességállítás hiánya. Végig kézzel kell tekergetni az élességállító gyűrűt, hogy a szükséges részek élesek legyenek. Az automata élességállítás félig lenyomott exponálógombbal működik, csak kérdés, hogy a gép kitalálja-e, hogy mit akarunk élesre csinálni, és az ő próbálkozása a legélesebb rész megtalálására pedig mind benne lesz a felvételben.
A legkönnyebb persze a két készülék egybegyúrása lenne, tökéletes képminőség fotózásra és videózásra egyaránt, a cserélhető objektívek minden előnyével. Ha azonban kicsit lejjebb adunk az igényekből, egészen jó ajánlatokat lehet találni a kompakt fényképezőgépek között. Sőt, egyik-másik igazi üsd-vágd fényképezőgép: Hozzá nem értőknek egy apró kompakt fényképezőgép videofelvételi lehetőséggel, és akár még víz-por-és ütésálló is lehet!
Vásárlás előtt érdemes elgondolkodni a felhasználói szokásainkon: inkább fényképezgetnénk, inkább videóznánk, vagy inkább mindent együtt?
Lelkes, videózni is vágyó fotóamatőröknek egy jó tükörreflexes gép minden igényét kielégíti. Személyre szabható teljesen, cserélhető az objektív, és mozi minőségű videókat tudunk készíteni, HA van idő a tanulásra, és a gép képességeinek a kitapasztalására.
Aki csak videózni szeretne, és néha egy-egy fotó kell neki, annak egy jobb minőségű, memóriakártyás HD kamera kell.
Aki nem ért az egészhez, de egy kicsi, mindenre jó emlékgép kell neki, amit elővesz, csattogtat, és az automatika mindent elintéz helyette, az egy kompakt videofelvételre képes fényképezőgéppel jár jól.
Sportolóknak is kifejlesztettek már saját kameratípust, ezek a gépek por-karc-víz- és ütésállóak, hatalmas a látószögük, és bármely sporteszközünkre, vagy testrészünkre felrögzíthetjük.
Ha megvan a kamera és a felvételek is, tudomásul kell venni, hogy a memóriakártyás kamerák felvevőgomb-lenyomásonként egy kis fájlt készítenek a kártyára, jellemzően AVCHD formátumban. Megnézni őket csak számítógépen lehet, érdemes tehát elmélyedni a videovágóprogrmok világában, hogy ezek a felvételek DVD-re is ki legyenek írva. Mivel az AVCHD nagyfelbontású H.264 videofelvétel, össze kell tömöríteni a DVD 720*576-os felbontására. Ezt mi is szívesen elvégezzük 3999 Ft /30 perc műsor idő áron, de otthon is megoldható, ha kitanulsz egy jó vágóprogramot.
Bármilyen kérdés esetén állunk rendelkezésre, a mi érdekünk is, hogy minőségi emlékeid készüljenek!
Az U-matic kazetták története
Az U-matic az első videoszabvány, mely a videoszalagot egy védőtokon belül használja. A korábbi szabványok orsóról orsóra tekercselést használtak, ezt szüntették meg a kazetta tokozás használatával. A beépített fék megakadályozza, hogy az orsók szállításkor letekeredjenek, a zárómechanizmus pedig védi a szalagot a szennyeződésektől. Amikor behelyezünk egy kazettát a lejátszóba, a kazetta fékje feloldásra kerül, és a kinyílik a zárófedél, hogy az olvasófej hozzáférhessen a szalaghoz.
A fejlesztés
1970 márciusában a Matsushita, a JVC és öt további, nem-japán cég megegyezést kötött egy egységes, új, 1,9 cm széles "háromnegyedes" szalagot használó videoszabványról. Az első lejátszók még elég nagyok voltak, 76*61*30 cm volt az átlagos méretük. Kezelőszervekben sem bővelkedtek, a használható funkciók a felvétel, lejátszás, visszacsévélés, gyorsan előre, állj, és a szünet voltak. Az U-matic név egyébként a videofejre ráfeszülő szalag alakjából jött.
A formátumot teljes életciklusa alatt fejlesztették, az újításokat folyamatosan megkapták az újonnan megjelenő készülékek. Az eredeti U-matic formátum Lo-band néven ismert. A korai nyolcvanas években tovább fejlesztették a szabványt, ez lett a Hi-Band. Megnövelt képminőséget képviselt már, ez lett a legelső, műsorszórásban használatos videoformátum. Az SP (Superior Performance) változat már króm szalagot használt, alacsonyabb zajszint, és még jobb színvisszaadás jellemezte.
A képi felbontása vízszintesen 280 sor, függőlegesen pedig 486. A felvétel hossza maximum egy óra lehetett.
Az 1971-es bemutatáskor a Sony elsősorban az egyéni felhasználókat célozta meg, de sosem terjedt el az otthonokban a készülékek bonyolultsága, és a magas előállítási költségek miatt. Intézményi, broadcast, és oktatási célokra azonban megfizethetőbb volt a korabeli szabványoknál, itt komoly eladásokat sikerült produkálni. A Sony változtatott is a stratégiáján, és elsősorban intézményeknek kezdte el kínálni ezeket a felvevőket.
A hetvenes évek közepén az U-matic szalag sikeresen kiszorította az addig egyeduralkodó 16mm-es filmformátumot a hírközlés piacáról. Az esemény rögzítése után szinte azonnal adásba is kerülhetett a forgatott anyag, hála a kamerához kötött hordozható felvevőnek. A hírközlést felgyorsította az új szabvány. Ennek elősegítésére kijött az U-matic S kazetta, melyet hodozható felvevőkbe szántak. Kisebb mérete, és rövidebb felvételi ideje miatt kisebb készület lehetett köré tervezni, ami megkönnyítette az utazó riporterek dolgát. Az első ilyen felvevő a Sony VO-3800 volt.
Színes képet készített, de lejátszani fekete-fehéret tudott. Ha színeset szerettünk volna lejátszani vele, akkor egy külső energiaforrásra, és egy külső, színes lejátszóegységre kellett rákötni. A DXC-1600-as kamerával kiegészítve egy teljes, színes felvevőállomás kerekedett a rendszerből, mely "alig" 15 kilót nyomott csak! 1974-ben ez egy óriási előrelépésnek számított. Eleinte felültöltős felvevők-és lejátszók készültek, de ahogy begyűrűzött a stúdiótechnikába, megjelentek az elöltöltős modellek. Ezek már befértek egy szabványos rack szekrénybe, könnyebben be lehetett illeszetni őket a többi stúdiókészülék közé.
Visszatérő probléma a szalagos videofelvételeknél az olvasófej és a szalag súrlódása. A fej percenként 1500-as fordulattal forog, és erre feszül rá lejátszáskor és felvételkor is a szalag. Több lejátszás után a képet hordozó oxidréteg a súrlódás miatt hajlamos leválni, ez kép-és hangbeli torzulásokat, esetleg szalaggyűrődést is eredményezhet.
Egy másik gond, hogy nehezen reprodukálja a piros színt, a többi színnél mindig sokkal zajosabb felvétel készült a pirosas képrészekről. Éppen emiatt a televíziós felvételeknél szokássá vált, hogy lehetőség szerint minden szereplő tartózkodjon a piros ruháktól, és a díszlet elkészítésekor is ovakodni kellett ettől a színtől.
A kazettáról kazettára másolás jelentős hátrányokkal járt: Az eredeti felvételben lévő fejváltás-zaj exponenciálisan jelentkezett a másolatnál, megnőtt a kép tompasága, és zajossága. Ennek a problémának a kiküszöbölésére jelentek meg az első TBC (time base corrector) elektronikák. A TBC újra generálja a szinkronjelet, megszünteti a képhez képesti hangelcsúszást a szalaghibák következtében. TBC-t mi is használunk minden video digitalizáló rendszerünkben, nagyon szépen stabilizálja a VHS kazetták képét.
Az U-matic napjainkban
Néhány afrikai ország kivételével manapság már nem használatos az U-matic, televíziós célokra. Viszont rengeteg felvétel készült ilyen kazettákra a hetvenes-nyolcvanas években, melyek most raktárakban porosodnak. Jó hírünk, hogy hosszú előkészítés után már az Emlékmentőnél is lehet U-matic kazettát mentetni. A régi kazettákról először a magas hangok tűnnek el, ezt kicsit lehet kompenzálni, de sajnos ami már nincs a szalagon, azt visszahozni már nem lehet. Gyakran több hangsáv is található egy kazettán, ha az egyiken szöveg, a másikon aláfestőzene van, akkor az egyik az egyik oldalon, a másik a másik oldalon fog szólni. Utómunkánál pedig könnyen lehet így keverni a hangsávokat.
DV-AVI, vagy MPEG2 formában, DVD-n is oda tujuk adni a felvételeket.
Munkafelvétel
- A videofelvételek címe, ha a kazetta alapján nem egyértelmű;
- A mentendő felvételek hossza (pl. 0-35percig)(ha ez nincs jelölve, automatikusan felvesszük az egészet);
- A kiírandó példányszám;
- Képek esetén a választott felbontás, a képek formátuma(tif, jpg, stb.)
Az amatőr videofelvevők I. 8mm
- 50%-kal nagyobb képméret;
- 18 vagy 24 képkocka/mp képkockasebesség
- Tokozott kivitel miatti egyszerű filmcsere (akár 2 mp alatt!)
- Elemmel működő kamerák.
Praktikus tanácsok emlékeink tárolásához, kezeléséhez I.
A Fényképek
A VHS kazetta története
A hanglemez rövid története
Modern Lemezvágó gép